Mi rendezzük a március 15-i ünnepélyt, ma bejött Csaba bácsi megbeszélni. (tudni kell, hogy ő a suli bohóca)
idéz egy Petőfi versből, amiben a hatalmat fikázza, aztán: Ez korabeli nyelven azt jelenti, hogy kisköcsög.
Adri néni: – Muszáj ezt a tornacsarnokban rendezni?
Tomi: – Bárkában… (kocsma)
Kitaláljuk, hogy lehetne a színházkertben.
valaki: – És az egész iskola kivonul oda?
Tomi: – Csak mi.
Szinti: És a Himnusz hogy fog szólni, telefonról?
A suliban 12 évfolyam van, a picikről beszélünk.
Csaba bácsi: – Ti a példaképeik vagytok.
Adri néni: – Atyaisten.
Csaba bácsi: Volt, hogy a próbán fiú is sírt. Meg volt alázva picit általam.
Kinga pofázik, Krisztián bá csak neki kitalál egy 7 soros (!!) mondatot fordításra.
Krisztián bá: – Ennek az a lényege…
Kinga: – Hogy a Kingát szívassuk.
Krisztián bá: – Igen, az… Hogy ebben sok melléknév van.
Jázmin: – Ribonukleinsav.
én: – Fotoszintetizátor.
Felhívom anyut szünetben. Beszélünk fél perce, az osztályban a szokásos csatazaj.
anyu: – És mi ez az üdvrivalgás?
én: – Ez az osztályom.
Jázmin vinnyog.
én: – A macskám akkor ad ki ilyen hangot, ha rálépek a farkára…
Jázmin: – Hát próbálkozhatsz az enyémmel…
