Kicsi volt a könyvespolcom, azt bővítettük. Apu kint van, én bent rámolom le a könyveket róla, leesik pár szótár.
én: – A jó kurva orosz-szótáras anyádat!
apu mosolyogva benyit: – Parancsolsz?
Lent van minden könyv, tele az ágyam vele.
apu: – Visszapakolhatsz, csak holnap tudjuk megcsinálni.
én: – Nem vagy vicces.
Mérünk, fúrunk.
én: – Ott ferde.
Apu újraméri.
én: – Hagyjad, ne szívózzál egy milliméteren.
apu: – Te szívózol, baszod!
szeretném mondani, hogy a kocsi kijjebb van a garázsban, mint volt: Most kijjebb van, mint beljebb.
apu: Keress még négy ekkora csavart. (kiveszek egy mintát a kezéből) Azzal együtt ötöt.
én: – Miért méred ki megint?
apu: – Mer’ ilyen hülye hobbim van.
Apu a bajsza alatt morog valamit anyura. Anyu mellé áll, dobol az ujjaival.
anyu: – Mi van, mi van?
apu: – Semmi.
anyu nekem: – Apád nagyon bátor ember.
