Tomi a kukába dobja a határidőnaplóm, én írok, azt hiszi, nem látom.
Tomi: – Mi is a neve a kis füzetkédnek? (azt hiszem, az aranyköpésesre gondol)
én: – Jenő. Ja, amit kidobtál, az Benő.
Fanni: – Má’ meg se rezdül.
én: – Nem igaz, hogy nem vagy képes megjegyezni a nevüket!
Tomi: – Tőlem lehet Paudits Béla is, akkor se jegyzem meg.
én: – Tomi, hozzál nekem jegeskávét. Ha nincs, akkor kakaót.
Tomi: – Ha nincs kakaó….
én: – …akkor hazamész, és főzöl nekem kakaót!
tanár úr: – Hány százalék a kisebb része?
Fanni: – 50!
Azt játsszuk, hogy magázzuk egymást, nem beszélünk csúnyán, és aki először tegezi le a másikat, az megcsinál egy elég eszetlen feladatot.
Fanni: De ha el tetszenek baszni…..
Fanni: – Tamás, szerintem ön fogja először elrontani.
Tomi: – A lónak a fülét!
Tomi: – Kezd idegesíteni ez a játék.
én: – Így legalább kimutathatom, mennyire tisztelem önöket.
Tomi: – Ez a baj, hogy nekem is ki kell.
Fanni Tominak: – De hülye vagy!
én: – Hogy tetszik mondani?
Tomi: Ha kettes, én sikítva fogok hányni.
