Diszti: – Kuci, tanultál?
Tomi: – Ja, neki szokása.
Apunak megírtuk sms-ben, hogy boldog névnapot és puszilja az osztály. Körbemutatom.
Tomi: Írd, hogy puszil az iskola, és fussál vele körbe.
A múltkor kaptam pluszházit, németül leírni a számokat 500-ig (csak úgy viszonyításképpen pl. 425: vierhundertfünfundzwanzig), Kuci is, de ő veszekszik, hogy 300 volt.
Kuci: – De a Gangi kétszer beszélt!
Krisztián bá: – Te egyszer beszéltél, de az is elég volt.
Rajzóra, hengerek meg leplek össze-vissza, rajzoljuk le. Disztié nem túl szép. Mutatja a tanárnak.
Dé: – Ez mindenképp egyes?
Tomi: – Ha most kidobod, akkor nem.
Diszti javít rajta: – Már nem olyan rossz, nem?
Tomi: – De.
Dé belesikít Tomi fülébe.
Tomi: Diszti, ha fiú lennél, úgy szájba basztalak volna….
Diszti egin bebújik a két fal közé, kopog, aztán kibújik.
Eginéni lemondóan: Mindegy, nem tehetsz róla.
Összefirkálom Dét.
Dé: Gangesz, most fél perced van, hogy elhagyd az osztály, és ne öljelek meg.
Eginéni: – A múltkor láttam egy elütött borzot.
Kuci: – Ez borzasztó.
Egin hangosak voltunk, Krisztián bá a szomszéd teremben volt. Egi után hittan.
Krisztián bá: Mondtam az osztályomnak, hogy mindjárt átjövök a falon egy kaszával.
Kosarazunk.
G. Fanni üvölt: Ne nyúlj bele, mert beléd nyúlok!
Fanni: – Hol a cellux?
én: – A kisszekrényben.
Fanni: – Nincs is kisszekrény.
én: – Akkor mi az? Komód!
K. Kinga: – Egyre jobb!
Bioszfakton van pár R-es gyökér, a szőke csaj különösen remekelt ma.
Kinga: – Még egyszer megszólal, én hazamegyek.
én: – Ki?
Kinga: – Na ki? A szőke ciklon.
szőkeciklon: – Az emberben mennyi fölösleges porc van? (?!)
Kinga: – Kiscsillag, ha fölösleges lenne, nem lenne ott.
Neuront rajzolunk.
szőkeciklon: – Juuj, ezt tök szeretem lerajzolni.
én: – Akkor rajzold, bazmeg, ne pofázz.
