Tomi reggel a buszon kicsit álmos.
én: - Tomika, minden oké?
Tomi: - Olyan fáradt vagyok, bazmeg, hogy leültem, és be akartam kötni magam.
Megyünk be a portán Tomival.
mi: - Jó reggelt.
Yoda (ügyeletes néni): - Tessék?!
mi: - Jó reggelt.
Yoda: - Belépőkártya nincs?
Tomi: - Jó reggelt.
És otthagytuk.
K. Kinga: Reggel a buszon két lány... vagy három... egyikről nem tudtam eldönteni, lány-e.
Jázi hozott pogácsát. K. Kinga beleharap, kicsit megakad.
Jázi: Azt nem mondtam, hogy puha.
Feribá: - Mi történt 1968-ban, amiben a magyaroknak is volt szerepe?
Tomi: - Karácsony.
Az Istennek nem jövünk rá, mi volt '68-ban, pedig egy-két hónapja vettük.
Feribá: Prága. (semmi reakció) Prágai tavasz. (semmi; reménykedőre vált) Hruscsov?
Tizedikben kineveztek nekem egy hungarista csávót férjemnek, ma róla beszéltünk.
Kinga: - Nem sok közös van bennetek.
én: - Jó' van, hát én ilyen reciprok hungarista vagyok...
cikkben: 150 év börtönre ítélték.
Zsolti: Addig még egy teknős se él!
K. Kinga színez Fanni kiemelőjével.
Fanni mosolyog: Azt feltétlen ki szeretnéd fogyasztani?
Irodalom, piarista iskolák színdarabjai.
S.: Tanárok által írt diákokat adtak elő.
S.: - Petőfi segédszínész volt.
mi: - Az mit csinál?
S.: - Kisebb szerepeket játszott például.
Tomi: - Ő volt a függöny.
Fanni: - Márkón volt az első színház! Nekem azt mondták!
S.: - Hát akkor téged félretájékoztattak.
Kinga: - Ez nem igaz! Ez igaz!
S. kicsit eltérve a témáról már Szeglethy polgármesteri munkájáról mesél.
Juci: Jó, én elhiszem, de ennek mi köze a színházhoz?
S.: - Ebben az épületben, ahol vagyunk, még fa gerendák vannak.
Kinga: - Az jól ég.
