Osztálykarácsony, ajándékozás. Mielőtt odaadjuk az ajándékot, kell mondani pár mondatot arról az emberről, akit húztunk. Diszti mondaná, Tomi belebeszél.
Diszti: Én egy… kussoljá’ te majom!
Tavalyi magyartanárunknak mi voltunk az első tanítványai, miattunk adta fel a tanári pályát. Azóta már visszasírjuk. Délelőtt beállít egy doboz sütivel hozzánk (!!).
Mindenki tapsol, őrjöng, Tomi felüvölt: Tényleg van Isten!!!
Apuval sétálunk a vásárban.
Rámutat a névvel ellátott telefontokokra: – Nem kell olyan?
én: – Nem, úgysem hívnak Évának. (szinte mindenki Gangesznek hív)
apu: – Akkor vegyél Ágnesest.
