Német dolgozat. Krisztián bá a jelzős szerkezetre próbál rávezetni minket.
tanár úr: – Nézzetek ki az ablakon, és láthatjátok a történelmi Veszprém egy részét. Ez volt a segítség.
Tomi elgondolkodik: – Hát nem.
Tomi bejön a terembe.
Fanni: – Toommiiiiii!
Tomi: – Nem.
Fanni elindul hátra: – Kuuciiiiii!
(Büfébe akart küldeni valakit)
Meg akartuk beszélni kémiatanárnővel, hogy ne írjunk ma. A hatás kedvéért állunk 15-en a tanári előtt.
Feri bá feljön a lépcsőn, végignéz rajtunk: Tanárverés lesz?
Kiderül, hogy kémia-néni nincs a tanáriban, de a bejáratnál elkapjuk. Három perc után:
tanárnő: – Megírjuk!
Fanni: – Akkor jön a B terv. Leütöm.
Kinga: – Akkor SÜN!
Ezután az incidens után:
valaki: – Most van az, hogy hazamegyünk!
Fanni: – Előbb töltsük ki J.-n a haragunkat! (magyar volt a következő óra)
Fanni Kingának: Nem gondolod, hogy a te hibád, hogy ekkora suta állat vagy?
Fanni énekel: …a évek tovaszállnak….
Fanni: – Elmondtam már?
én: – Elmondtad már.
Fanni: – Akkor elmondom még egyszer.
J.: – Tamás, ne egyél.
Tomi: – Mindig elfelejtem, hogy órán vagyok.
Tomi J.-ra mutat: Hogy somolyog, geci!
Tegnapelőtt szülői volt.
Adri néni: – A Tomi mamája beleült egy rágóba, ami a széken volt.
elkezdünk ordítva röhögni, Kinga: – Tomi családját kísértik a székek.
Adri néni: – J. tanárnő ezer éve itt tanít.
Kuci: – Látszik rajta.
tanárnő: – Annak az alkoholnak mi a neve, amit fogyasztani szoktak.
H. Kriszti: – Pálinka.
tanárnő: Még nem volt kijelző! (jelző + kicsengő)
