Előzmény: kómás vagyok, hajnalig olvastam, reggel mégis felkeltem elég korán.
Reggel a rádióban riport Bródy Jánossal, anyuék beszélgetnek, én odakönyökölök a rádió elé, hogy halljam, lehajtom a homlokom egy piás üvegre. Bródy három perce beszél az ő szép, nyugodt, már-már meditatív hangján.
én álmosan: Bazmeg, ilyen lassan beszél, én itt elalszom a pálinkásüvegen.
Tejet iszom dobozból, apu nyúl felé, mintha meg akarná nyomni. Álmos vagyok, nem igazán törődök vele.
apu elgondolkodva: Így a két szemeden jött volna ki a tej…
Folytatás: elkezdek röhögni, majdnem kiköpöm a tejet.
apu: Ha leköptél volna, nyakon váglak.
Magdi: – Évike, most miért nem vagy olyan jókedvű?
én: – Álmos vagyok, de jó kedvem van.
apu: – Elbasszam?
