Matek, még mindig valószínűségszámítás. Épp valami versenyen érnek be az emberek különböző sorrendben.
tanárnő példát mond: – Ha a Tomi az első, nem tud második is lenni!
Fanni meg én egyszerre: – Tomika megoldja.
tanárnő: – Hány eset van?
Juci: – Nyolc!
tanárnő: – Miért?!
Juci: – Mittudomén.
Szinti késik rajzról, beesik, ránéz Ricsibácsira és mintegy köszönésképp: Má’ itt van, basszus!
Ricsibácsi a rajzteremben: Az osztályomban előre állították az órát húsz perccel. Erről levettem a beállítógombot.
Idén van először rajzóránk, tanulunk egyenest rajzolni. Többször át kell húzni rajta a ceruzát, nekem nem sikerül túl szépre.
én Kingának: Jó, hogy ez egy vonal, végül is csak négy centi van közt.
Végigvesszük a nézeteket, alulnézet, felülnézet, stb. Utána:
Ricsibácsi: – Napóleon hogy van eltemetve?
Diszti: – Alulnézetből.
Betti: – Kimehetek?
Egi-néni: – Nem.
Betti: – De tampont kell cserélnem.
Máté: – Nekem is.
Fanni eldobja a tollat, mert begörcsöl az ujja: AAAAAAA!!! Valami nagyon fáj!
Fannival még mindig azt játsszuk, hogy azzá alakul amit mondok neki.
én: – Legyél egy színes kisbusz!
Négykézlábra áll, de fekete felsőben van.
én: – Mondom színes.
Felkap a földről egy zöld szivacsot, és magára rakja.
Krisztián bá: – Mi volt 1517-ben?
Néma csend.
Krisztián bá: – Feri bácsi (töritanár) ezt látná, egy krétával szúrná le magát.
Jövő héten mise, amin könyörgést fogok olvasni. Bemegyek a teremben, bent van Komi-néni, de nem veszem észre. Meglátom az asztalon Ádám könyörgését.
én ordítva: – Bazmeg, nekem hol van az……
Komi-néni lecsesz, kimegy.
én: – Még jókor szólt, mert az lett volna a mondat vége, hogy “a szájbakúrt könyörgés”.
K. Kinga: Isten szájára ne vedd hiába a neved!
Biosztancinéni behajtja a táblát, amin matekról maradt, hogy permutáció.
Kinga: A permutációt valaki sürgősen szedje le onnan!
Biosznéni faktra behozta a kislányát (6 éves).
Kinga Fanninak: – Hogy te mekkora geci vagy!
én: – Kinga, hogy beszélsz? Kiskorúak is jelen vannak….
Kinga: – Mekkora egy ondósejt vagy!
Faktra beraktak hozzánk három R osztályost is.
én: – Bemutatkozzunk nekik? (=csináljuk akkora banzájt, hogy sírva meneküljenek?)
Fanni: – Hm… Aszerint kell viselkednünk, hogy holnap dupla óra Adri nénivel… (of.)
Rajmond a bejáratnál várja Kingát, mi fent bioszfakton egy udvarra néző teremben ülünk.
Kinga felveszi a telefont, leteszi, ránk mered: Rajmond felhív: “itt vagyok a bejáratnál, nem látsz?” De, bazmeg.
