Jázi parázik egy anyajegye miatt, műhiszti: – De én nem akarok rákban meghalni!
én: – Abban fogsz bazmeg, hogy eláslak!
Kominéni: – Deja vu.
Fanni és Szabi: – Dézsa!
S.: – Platón. (a filozófus)
Szabi: – A platón…
Szabi orrot fúj, kér még egy zsepit: Megindult a takonytermelés.
Rajzoltam egy érdekes valamit, amikor kezdtem, még én se tudtam, mi lesz.
Jázi: – Ez mi a tököm?
én: Ez Presser, és nemcsak a haja, hanem mindene göndör!
S.: – Az előadó tarthat hatásszünetet, hosszabb szünetet…
Kriszti: – Ebédszünetet.
Diszti: Neked miért úgy ég, ahogy nem?!
Tomi órán nyikorgó hangot ad ki.
Adri néni: – Mi ez?
mi egyszerre:
én: – A szekrényajtó.
Tomi: – Az írásvetítő.
Kinga lezárja a kérdést: A lámpa! (mert 9.-ben a kezdő magyartanárral elhitettük, hogy a telefonról nyomtatott magas frekvenciájú sípolás a lámpából jön)
Adri néni: – Fontos, hogy az ápolónő mosolyogjon, de csak a megfelelő helyzetben.
Szinti mosolyogva: – Szarul van?
