Fanni nézegeti a határidőnaplóm.
elképed: – Szilva szülinapja?!
én: – Nővérem.
Fanni: – Az én húgom meg Körte…
Biosznéni fél órája magyarázza a nefron működését.
Fanni: Most köcsög lennék, ha belekérdeznék az elejébe?
Vita arról, hogy a ‘magas rangú’ egybe van-e írva (nyertem Szabcsi, két szó).
Szabi: – De egyben van, mert rövidebb hat szótagnál.
én: – De azon a kötőjel múlik, és csak a hármas összetételnél van.
Fanni döbbenten és felháborodva: – Naaa!
Diszti leckefüzetéből pár bejegyzés:
Általános lélektan: Ez nagyon hülye egy néni!
Matek: Hallod! Meg akarsz bukni? NEM! Akkor tanuljál, te köcsög! (ezt így saját magával megbeszélte)
S. kérdez, én válaszolok valami hülyeséget, mert rosszul emlékszem.
S.: – Egyetértünk Évával?
én: – Várjunk, én sem értek egyet magammal.
Feri bá: – Az osztályozó értekezleten minden osztállyal foglalkozunk pár percet, ha probléma van, akkor többet.
Fanni: – Akkor miattunk itt vannak nyolcig.
Feri bá mesél az első általa tanított osztályról, ahol kölcsönös volt az utálat: Én nem vagyok egy agresszív ember, de amikor bementem, és vigyorgott rám, akkor azt éreztem, hogy ÜTNI.
Krisztián bá diktál. Fanni szenved.
Krisztián bá: Fanni, ne mondd most ki, amire gondolsz.
óra vége felé Fanni: – Hadd menjünk már!
Krisztián bá: – Jó, utolsó mondatok.
Fanni: – Mondat!
én: – Tud ő egy oldalas mondatot diktálni…
