Van egy buszsofőr, aki minden időset felsegít a buszra (kinyúl és felhúzza őket). Apuval szállunk fel az ő buszára, előttünk jó pár néni.
én apunak: – Ha értem is nyúl, felpofozhatom?
apu: – Segítek is.
A busz indulása előtt egy perccel.
apu: – A Gyula úgyis késik.
én: – Még nem is késik.
apu: – De fog.
Kicsit rendet raktunk papánál a műhelyben. Az állapotokról sokat visszaad ez a jelenet:
apu áll a romok közepén, kezében egy kredencajtó, és morog: Tele van a tököm.
Bemegyek, apu kezében egy székláb, előtte egy fejtetőn álló kisszék. Kérdőn ránézek.
apu: Fel akartam emelni.
Az egész pakolás arra ment ki, hogy a leandereket el tudjuk szállásolni. Permetezünk, egyik másodszor dől rá apura.
apu: Állmegakurvaanyád! Dőljmásfele!
Kinga holnap délután jön hozzám. Felkészített.
Kinga üzenete:
celluxot-macskát-számítógépet-tampont-csokoládét eldugni, mert tönkreteszem
