Krisztián bának odaadom az ajándékát.
ő: – Adhatok puszit?
mögülünk D.-né rémülten: – Neem!
Tomi Maresz könyvével a kezében: – Elolvastam, úgyhogy széttépem. Én így szoktam.
Fanni felmutat egy cafatos újságot: – Akkor esélyes, hogy az újságot már elolvasta.
Diszti jelentkezik: – Tanárnő! Tanárnő!
Tomi is felteszi a kezét: – Határőr!
megsimogatom Jázi fejét: – Ügyes vagy.
Jázi: – Ne nyúlj hozzám, mert letépem az arcodat.
Fanni kivit eszik: – Kicsit olyan, mint a penészes szar, de finom.
Betti: – Szoktál olyat enni?
Fanni: – Aha. Anyukám nem viszi túlzásba.
Diszti és Tomi szivárog ki irodalomról.
S.: – Hova mentek?
Diszti: – Anyukám itt vár, le kell mennem.
S.: – És te, Tomi?
Tomi: – Én a Mikulás segédje vagyok.
Jelezték, hogy rakjunk rendet a teremben.
igazgatónéni: – Rakjátok ki a….
Tomi: – … a cipőket az ablakba?
