Voltunk Tancinéninél a hétvégén.
szállunk fel a buszra, mindenki egyesével: - Egy diákot kérek szépen Litérre.
utoljára száll fel Jázi meg a bátyja, Math a sofőrnek: - Én emelek, két diákot kérek szépen.
Ülünk az asztal körül, bejön Lili (Tancinéni kislánya), mindenki köszön.
Kinga felröhög: Azt hittem, a Mátéék jöttek be, és majdnem beüvöltöttem, hogy 'szia köcsög!'.
Lili és Math egyszerre mennek ki.
Zoli (Tancinéni férje): - Hova mész nyuszika?
Jázi: - Ezt kitől kérdezted?
Zoli: - Lilitől.
Jázi: - Jaj, jó, mert a tesóm is kiment.
Zoli: - .... Csak ő nem nyuszika.
Tomi bepálinkázva ül mellettem a földön.
pár perc után felcsattanok: Tomika, menj távolabb és onnan beszélgess, mert hangos vagy és büdös.
Kinga: - Tomi, mondj egy verset.
Tomi Tancinénire mutatva: - Nyolc!
Tomi egy bottal játszik.
Kinga: - Tedd már le, mert félek tőled!
Math: - Hagyjad, végre fog valami keményet.
