gangike2

Fejlődéslélektan. Tanár úr beszél, de meg-megakad.
tanár úr: - Közben észrevétlenül próbálom megszámolni magukat.

tanár úr: Ez egy alapmű. Régebben felvételi követelmény volt. Nem egy ember jött azzal, hogy nem tudta megszerezni. Aki ezt a könyvet nem tudja megszerezni, azt amúgy sem szabad felvenni, mert életképtelen.

Szabina: - Ti láttátok már a következő bácsit?
mindenki néz bután
Juli: - A tanárra célzott a Bubu...

A szocmunka árnyoldaláról beszélgetünk, pl. az ellenünk irányuló agresszióról.
Juli: Szerintem az idősgondozás egy elég békés terület. Nem tudom elképzelni, hogy így Pali bácsi a torkomnak esik a járókerettel.

A jogtanár elég halk típus.
én: - Te, mit mond?
Tomi: - Egy mikrofont kérnék az úrnak!

A jogtanár közölte, hogy nem szeretne katalógust írogatni, de ha fél csoport nincs ott, akkor fog: Jegyezzék meg, hogy ha a macskát békén hagyják, akkor a macska nyugodt. Viszont ha huzigálják a macska bajszát, akkor a macska neki fog állni katalógust írni.

tanár úr: Szerintem egyeztessenek, ki mikor akar lógni.

Ma volt a fősuli első napja, Tomikával ketten próbáljuk túlélni.
én: - Tomcsu, azt láttad már, hogy a suli címerében egy angyal van? (ez is egyházi)
Tomi: - Gangesz, még egy ilyen információ, és elhagyom az épületet!

Ezek még múlt péntekiek, amikor együtt melóztunk Kingával.

Kinga: - Olyan romantikus... Együtt tanultunk 12 évig, hogy aztán együtt eljöjjünk dolgozni egy gyárba.
én: - Az a lényeg, hogy ha van egy fasz, azt mi mindig együtt szopjuk.

Zsolti mesélte, hogy az ismerősei megcsinálták egyik talajrészeg kispajtással, hogy a nyakába raktak egy táblát, hogy '100-asért szopok!', a zsebébe meg egy csomó százast.

A mögöttünk levő asztalnál 'zenét' hallgatnak, de valami nagyon számítógépes dolgot.
Zsolti: Nem szeretem az ilyen mosógép-frekvenciájú zenét...

Zsolti: A csaj megpróbálta beerőltetni a monitor dugóját a nyomtatóéba. Az a szomorú, hogy sikerült neki.

Szünet, kimegyünk az udvarra. Kingával egyszerre kapunk a szemünkhöz, mert süt a nap.
Zsolti: És most juthat eszetekbe a régi sláger, hogy "álmodd, hogy vakít a fény".

Hangos a rádió.
Zsolti ráfordul: Ne ordíjjáá!

Született feleséges dolgokat csomagoltunk át. Zsolti a dobozokból tornyot rak.
Zsolti: - Ez olyan, mint a pisai ferde torony. 
Kinga: - Annyi a különbség, hogy az talán picit stabilabb...
Zsolti: - Ja. Meg nincs minden tégláján négy egyforma kurva...

anyus már az udvarról kiabál vissza: - Valaki hozza ki nekem a kocsikulcsot!
apu: - Toljad, bazmeg!

Voltunk ma bent a középsuliban. Állunk a büfé előtt, csengetnek jelzőt.
Tancinéni: Na! Most szólt először jókor a csengő!

Új főnök van, kicsit hiperaktív a néni.
Barbi: Ez a nő egy instant tarkólövés...

Kinga hazajött a gólyatáborból, ezeket hozta:

Írtam aranyköpéseket is, csak feléről azt hittem részegen, hogy meg tudom jegyezni, pedig nem, a másik felét pedig érthetetlenül írtam le, de azért párat megmentettem:

Szaktársam a buszon: Úrnak születni kell, paraszt meg terem!

Odaértünk, a patronok kérték, hogy tapsoljunk, persze páran befütyültek taps közben.
Patron: Ne tüntessetek, csak tapsoljatok!

Másnaposan reggel álltunk sorba reggeliért. Faggatjuk az egyik felsőbbévest, hogy ő hogy nem fáradt.
Ez egyetemista titok, nem mondhatom el! Ja, de egyetemisták vagytok, fáradt vagyok...

Patronom: Így jár, aki pórul.

Srác fél óra ülés (szutyok előadás) után elmegy sörért, visszaérve ezt tapasztalja: B*zmeg egy gesztenyén ültem!

Ez még tegnapi. Pakoltuk a hajszárítókat, nap vége felé volt, keverés volt megint. Szétdőlt, amit raktam, egy pillanatra ráborultam az asztalra nyüszítve.
Ádám: - Na, mi történt?
én: - Kiborultunk. Először a doboz, aztán én.

Ma már máshol voltunk. A ragasztógépek folyamatosan elromlottak, Levi szerelte őket. Mindig a lányoktól kérte el a szikét, mert neki amúgy nem kellett volna a melójához.
Marci: - Hozzak neked egy szikét?
Levi: - Ja, kelleni fog még. Ha másra nem, az ereim vagdosására.

én: - Ááá, baszki, mindent a szánkba rágnak.
Ádám: - Figyelj, nekem a Dia (diákfőnök) az első napomon ezt a kérdést tette fel: 'össze kéne söpörni. Ádám, tudsz söpörni?'.

Ádám: Ahova holnap mész, ott még rosszabb. Ne így csomagold, hanem fejjel lefele, kicsit veregesd oldalba... mielőtt lefóliázzák, adj puszit a doboznak...

Ma volt az első napom a melóban.
Szünetben fekszünk kint a betonon, Patrik egy fóliadarabot nyekeregtet Jani feje fölött.
Imi: - Azt ugye tudod, hogy ezzel nemcsak a Janit idegesíted?
Jani: - Azt ugye tudod, hogy ezzel csak az Imit idegesíted?

Megérkezett Ervin, a főnök. Őt ilyen tipikus öltönyös faszkalapnak képzeld el. Közölte, hogy az addig készült 11 raklapból hatot vissza kell bontani (amúgy hajsütővasakat csomagolunk), mert van pár készülék, ami nem szabványos. Az emberek tépik a fóliát, mászkálnak jobbra-balra a dobozokkal.
Ádám: - Találtam egy rosszat. Hova rakjam?
Patrik rezignáltan: - A földre, aztán ugorj rá.

Ervin: Fizikálisan nézd meg, hogy jó-e!

Szünet, ülünk kint még Ervin hatása alatt.
Patrik: Mindegy, egy a lényeg: Ervinnek muskátli-illata volt.

Patrik: Aszondja, fizikálisan nézzem meg. Hogy máshogy nézném? Mentálisan? Bemegy a szellemem a dobozba, körülnéz, kijön... aztán azt mondja, hogy 'mi a faszt csinálsz te itt, menjél haza aludni'.

Voltunk Tancinéninél a hétvégén.
szállunk fel a buszra, mindenki egyesével: - Egy diákot kérek szépen Litérre.
utoljára száll fel Jázi meg a bátyja, Math a sofőrnek: - Én emelek, két diákot kérek szépen.

Ülünk az asztal körül, bejön Lili (Tancinéni kislánya), mindenki köszön.
Kinga felröhög: Azt hittem, a Mátéék jöttek be, és majdnem beüvöltöttem, hogy 'szia köcsög!'.

Lili és Math egyszerre mennek ki.
Zoli (Tancinéni férje): - Hova mész nyuszika?
Jázi: - Ezt kitől kérdezted?
Zoli: - Lilitől.
Jázi: - Jaj, jó, mert a tesóm is kiment.
Zoli: - .... Csak ő nem nyuszika.

Tomi bepálinkázva ül mellettem a földön.
pár perc után felcsattanok: Tomika, menj távolabb és onnan beszélgess, mert hangos vagy és büdös.

Kinga: - Tomi, mondj egy verset.
Tomi Tancinénire mutatva: - Nyolc!

Tomi egy bottal játszik.
Kinga: - Tedd már le, mert félek tőled!
Math: - Hagyjad, végre fog valami keményet.