gangike2

Fejlődéslélektan, az újszülött fogóreflexének élettani szerepe.
tanár úr: Ma már nincs nagy jelentősége ennek a reflexnek, mert ritkán bíznak rá olyat, hogy ezt fogd meg, aztán erősen tartsad.

Nézzük, meddig jutottunk a múlt órán, Zsófi (tanárnéni) vetíti ki a diákat.
Attila: - Volt egyáltalán ilyen fekete dia?
Szabina felháborodva: - EZ ZÖLD!

Jog előtt általános agyfasz, mert képtelenek vagyunk rajta jegyzetelni. Bent van nálunk pár másodéves.
P. Tomi: - Nincs ebből a tárgyból valami jegyzetetek vagy bármi?
srác: - B. órájához??!

B.: - Van egy rossz hírem: ma csak félórás lesz az óra.
Tomi ököllel a padra üt: - A fenébe!

Jegyzetelek jogon.
Dóri halál meglepetten rám néz: - Te most írsz?!

Péntek reggel, Juli nagyon pörög.
Juli: - Amúgy azért vagyok ilyen, mert reggel elmentem biciklizni.
Dia: - Reggel??!!?
Juli: - Ez egy ilyen... napszak.

Reggel Gábor szenved a sötétítővel.
Timi: - Szerintem ne húzd be.
Gábor: - Valaki aludni szeretne, figyeljünk már egymásra!

óra eleje után 15 perccel Attila: - Már csak egy óra és tizenöt perc.
Timi: - És ezt vajon a tanár is tudja?

Dóri felnéz a kivetítőre, sírva röhögni kezd.
én: - Hm?
Dóri: - Azt olvastam, társadalom, mint orgazmus! (organizmus)

Katinéni (gyógyped.): - Lassan már a béna szónak is pejoratív értelme lesz. Ha valakire azt mondod, béna, nem arra gondolsz, hogy nem tud mozogni.
Timi: - Hanem hát konkrétan böszme...

Katinéni az Íliászt emlegeti. 
Katinéni: - Kit dobtak a vízbe?
Tomika: - Én a könyvet, bazmeg!

Előzmény: bent a suliban baromi hideg van. Mára jött a nagy lehűlés ugye.
Reggel megyünk Julival az új épülethez, fél csoport kinn áll előtte.
én: - Zárva van?
Juli: - Esélyes. Vagy csak kint melegszenek.

Megjön még pár ember, állunk tovább az ajtó előtt. Jön Gábor meg Attila.
P. Tomi: - Na, Attila el is indult vissza a kulcsért.
Juli: - Belőle jó szocmunkás lesz.

Társadalomtörténet. A bácsi összevissza beszél ispánokról meg táblabírákról.
bácsi: - Kik dolgoznak még itt?
Juli: - Takarítónő, könyvtáros...

Kommunikációnak csúfolt tipográfia óra, nem annyira szeretjük. Kiemeléseket vesszük, az aláhúzás nem esztétikus.
bácsi: - Felírom, hogy aláhúzás. (hatásszünet) És át is húzom.
Szabina egy szó nélkül bassza le a tollát.

Tomi felhívott, hogy kommunikáción ugyan nem volt, de majd jön.
Tomi: - Te, Gangesz, az órarendben az van, hogy a tanulásmódszertan három és fél órás.
én: - Igen, az annyi.
Tomi: - MIAPICSA? Azt hittem, elgépelték.

Tanulásmódszertan eleje, Tomi késve érkezik, mi eddigre már csináltunk névtáblákat.
néni: - Adok neked is címkét.
Tomi: - És ez what kind of címke?

Egy lapon sok közül ki kellett választani a ránk épp jellemző érzéseket és megindokolni, miért azt választottuk.
Tomika: Unatkozó. Miért? Mert szar az órád és hosszú.

néni: - Kérek szépen egy kis ablakot. (nyitni)
Timi elindul az ablakhoz
Tomi: - Kivenné az ablakot és odaadná neki...

Tanmódszertan közepén nekiállok karkötőt csomózni.
Tomi: Gangesz, megértelek. Előbb fonok szőnyeget, minthogy még egyszer bejöjjek erre az órára.

Tanulást segítő könyveket mutat a néni.
Tomi: Ilyen könyvem volt. Úgy kibasztam, mint a büdös szar.

néni: - Tudjátok, minek a rövidítése a zh?
Tomi: - 'Zavarod a hallgatót'.

Kicsit selejtesek a padok, Dórival egy órán belül harmadszor kapjuk le a tetejét.
Timi: Borítsátok le, ha ennyire zavar.

Dóri: - Nem hoztam a szemüvegem. Nem fogok látni.
Juli: - Majd mondom neked, mi történik. (üvöltve) 'BEJÖTT A NŐ! RÁD NÉZ!'

Attila vállalta el, hogy órák előtt hozza a projektort, ha kell.
vki: - Projektor?
Gábor: - Kell egyáltalán erre az órára?
Attila: - NEM. Majd hoz magának.

Mégiscsak kellett, Gábor hozott. Szereli össze.
tanárnő: - Ha jól emlékszem, valaki elvállalta, hogy behozza.
Gábor felnéz a szerelésből vádlón Attilára: - Hát igen.

Jog, kérelmet kellett beadni. P. Tomi nyomtatott papírján két kérelem.
B.: - Mind a kettő?
P. Tomi: - Az egyik az nem. Csak a másik.

Elég sok "bevezetés a ..." meg egyéb alapozó tárgyunk van.
Juli belenéz az órarendbe: Ma van az alapismeretek világnapja!

Csoportjáték, kérdéseket kell írni.
Tomitól két gyöngyszem:
- Hogy kell a Whirlpool G 53-as típusú mosógépet bekapcsolni?
- Van otthon rozsomákod?

Volt egy olyan játék is, hogy párokat alkottunk, egyik szeme bekötve, másik vezette összevissza a suliban.
Tomika megfogja a rábízott "vak" karját: Gyere, megyünk a Sparba! (és tényleg kimentek)

Dia (asszem): - Azt is mondta, hogy le kell őket ültetni valahol, nem?
Juli:- Ja, de. Ülj le, Attila.

Újabb köpet-adag Kingától.

Bevezetés a számítástechnikába órán a tanár kérdezi a mérnökinfósokat, hogy tudják-e, vajon mit fognak dolgozni, ha végeztek... persze nem tudják.
- Ki kell ábrándítanom Önöket, hogy miután valahogy lediplomáztak dolgozniuk is kell! ... kivéve, ha politikusok lesznek...

Angol tanár kérdezi, ki hány évet tanult angolul.
Szaktársam: - Én tanultam négyet, abból felejtettem egyet, szóval összesen hármat...

Matematika analízisen számoltuk (állítólag) a háromszög szögének a kétszeresének a cosinusát, de úgy, hogy semmilyen számadat nem volt a háromszögnél. 
Tanár: Mi kell, hogy ki tudjuk számolni?
Én: Számok, B+!!!!

Filozófia azzal a bácsival, aki a jogot is tartja.
B.: - Az ember az egyetlen értelmes lény a filozófia szerint, mert képes önmagáról gondolkodni. Bár nincs kizárva, hogy ez a projektor intelligensebb mindannyiunknál.

B.: Az ember az, aki a legjobban szív. Az élet egy nagy szopás!

Tomi: Amúgy mondd meg a Reidinek, hogy a ballagással nem halt meg a blog mégse. Ez a második évad!

B.: Nagy filozófiai kérdés önöknél, bejöjjenek-e órára, mikor csomó hasznos dolgot tudnának helyette csinálni, például aludni.

Órák után visszamentünk a középsuliba, elkísértük Adri nénit ebédelni a Fészekbe. Diszti hívta Fannit, hol vagyunk. 
Tomi vette fel, csak azt írom, amit hallottunk: - Kecskesajt! ... Nyolc. ... Fészek. Most raktuk.

Reggel bemegyünk a terembe, a táblán még a tegnapi óránk anyaga.
Tomika: Azt hallottam, itt gyakran törlik a táblát.

tanár úr: - A beadandó dolgozatot kézzel kérem írni, gondolom nem kérdés, miért.
Juli: - Mert lábbal nem tudok írni.

Társadalomtörténet, a könyvek listájánál mindenki jobbra-balra néz. Belenézek Tomika füzetébe, mert ő viszonylag határozottan ír.
rám néz: Rólad másolok.

Bácsi írja fel a könyvek címét, de kicsit úgy éreztük, több az információ, mint amire feltétlen szükségünk van.
bácsi: - Tehát Osiris kiadó, 2002.
Juli: - Tizenkét óra harmincnégy perc.

bácsi: - Régen voltak olyan megszólítások, hogy kegyelmes úr, főkegyelmes úr...
Juli: - Komámasszony!

Közgazdaság.
tanár úr: - Az ember csak a szükséges dolgokkal foglalkozik, nem fárasztja magát olyannal, ami felesleges.
én: - Az órarendünket látta már?

Arról beszél, hogy a gazdaságban vélemények vannak, nemcsak egyfajta igazság, nem biztos, hogy amit ő lead nekünk az a frankó.
tanár úr: Egyedül Isten tévedhetetlen. Annyit el kell árulnom, hogy nem én vagyok az.

Óra vége. Tomi látta az ablakból, hogy S. jön be az épületbe. Gyorsan megszavaztuk, hogy menjünk elé. Futunk végig a folyosón, mint a hülyék. Az ajtó előtt megállunk.
Tomi: Állj! Tűnjön úgy, mintha véletlen lenne.

Másik épületben voltunk, mint tegnap, mi már a teremben voltunk reggel, de páran még nem értek oda, nem voltunk benne biztosak, hogy megtalálják.
valaki: - Fiúk, menjetek le értük.
Attila: - Én nem megyek.
Gábor: - De geci vagy.
Attila: - Nem vagyok geci, de fel nem állok...

Tomi írja az órarendjébe: rejtett terem.

Olvasgattam Tomika füzetében a jegyzeteket, megjegyzéseket:

Irány az okmányiroda, hárfa!

Itt problémák vannak. Fonál úr elveszett. (ezt jogon, tehát érthető)

Kommunikáció, elején bemutatkozás. A bácsi számtech tanár.
Attila: A középiskolában tanultam informatikát. Vagyis hát volt óránk.