Tegnapelőtt Kingáékkal szórólapozás közben beugrottunk papához, kicsit szórólapoztunk ott is (kép 1, 2, 3, 4, 5,6, 7). Apu bejött, mi jobbnak láttuk, ha indulunk.
én: – Szia, majd jövök.
Rajmi: – Viszlát.
Kinga: – Csókolom. Jó rendrakást.
Tegnap.
apu: – Jól teleraktátok a házat szórólappal…
én: – Mindet megtaláltad?
apu: – Még ma is szedtem le.
apu: Érdekes, ahogy bejöttem, milyen gyorsan elhúztátok a beleteket…
Papánál el volt dugulva a csatorna, nem folyt le a mosogató, megnyomattuk slaggal. Viszont azt nem tudtuk, hogy egyik járólap fel van szedve, csak úgy vissza van téve, és az alatta levő cső ki van lyukasztva, mert papa egyszer ott piszkálta meg. Pár percet folyt a slagból a víz, aztán rájöttünk, hogy az most szépen felnyomta a járólapot, és áll a víz az előszobában. Feltakarítottuk, után újra próbáltuk.
anyu: – És most ráállsz a kőre?
apu: – Befogom az ujjammal!
apu a tócsa közepén morog: – Hagytam volna a picsába…
Én a mosogatónál fogom a slagot, apu az ujjával fogja be a lyukat.
apu kiüvölt anyunak a slaghoz: Zárd el, mert kurvából fáj az ujjam!
anyu nekem: – Húzd ki a slagot, de felfele tartsd, ne folyjon ki belőle a víz!
apu: – Mindegy, 10 liter ide vagy oda…
