Adri néni szülinapi táncában van egy rész, hogy Krisztit felemeli két fiú. 7 óra 50, Kriszti még sehol.
Fanni: – Akkor emelitek a Lillát.
Lilla: – Biztos nem!
Tomika ordít: – Akkor is felemelünk!!
Mire bejött, mi már beálltunk a tánchoz. Az egész osztály fekete-fehér ruhában állt, lehajtott fejjel, kussban.
Adri néni: Ööö…. Imádkozni fogunk?
Tánc után megkapja az ajándékát: nagy rajzolt kép róla. Be van csomagolva.
Adri néni: – Mi ez?
Diszti: – Eljegyzési gyűrű!
Folytatás.
Tomika: Pingvinautomata!
Adri néni sírva: – Ezt miért?
én: – Ezt kapja karácsonyra.
Tomi elindul: – Hozom az ádventi koszorút!
Adri néni: – Kimegyünk a színházkertbe.
Dé: – Elszívunk egy szál cigit?
Tomi novellaelemzésének befejezése: Nagyon tetszett ez a vers.
Diszti jelentkezik, integet három perce: Mondhatom? Már mindjárt leszállnak a repülőgépek.
Dé és Kuci között van a padra rakva egy szék.
Diszti elfekszik a padon: Kuci, kiáll a szádból egy szék!
Magyarfakt.
Márta néni: – A H-s fiúk nincsenek itt? (Martin, Menyus, kurva fárasztóak néha)
én: – Nincsenek, szerencsére.
Öt perc múlva tanárnő: – Hallom, jönnek a fiúk.
felordítok: – Jupííí!
Feladat: hivatlaos levél, egy díjra ajánljunk egy fiktív személyt.
súgom G. Fanninak: – Az gáz, ha Kiss Jánost írok?
ő: – Nem, mert én meg Kiss Gézát.
