Krisztián bá egy kedves idős házaspárról: Az a típusú pár, hogy nem hallottad, hogy leesett a botod, én meg nem tudok érte lehajolni.
Feribá: – A hadsereg létszáma maximum 100.000 fő. Tehát mi nem lehet? (sorkatonaság).
Kinga: – Több.
Mutatom az unokahúgom fényképét.
Fanni: Olyan édes kis bogarak még… (Tomira néz) Te nem voltál édes kisbogár! Te büdösbogár voltál!
táblán: Körbe, csontosan zárt.
Dé írja: Körte, csontosan zárt.
Tomi susog.
Fanni: Ne fújjon a szél, mert orrbabaszlak.
Fanni: Maholnap gyereket szülsz, Tomi.
én: – Írünk eü-fakton.
Diszti: – Tényleg?
én: – Igen. A múltkor is mondta, csak nem hittem el.
Tomi: Itt az alkarom! (alkalom)
Tomi: Mondtam, hogy kibelezem, ha letörli. Letörölte. Magának csinálja a bajt.
Fanni húga újabb élményt kapott a matektanártól.
Fanni: Meséli, hogy az Ági néni azt mondta, hogy olyan feladat is lesz a dolgozatban, amit nem vettek. Hát igen, ő a mi Ági nénink…
Diszti: – Fanni, ne haragudj, hogy zavarlak…
Tomi: – De rossz a kapucsengő.
Diszti: Én legalább vidám vagyok, miközben nem értem.
Fanni: – Odavagyok érte.
Tomi: – Hova?
Máté anatómián meg délután eü-fakton is bepofázott mindenkinek.
Biosznéni: Mondanám, hogy úgy csináld, hogy ne halljam, de nem mondom, mert szórakoztat.
