Adri néni az osztálykarácsony után, a mise előtt problémázik: – Jaj, gyerekek, annyi süti maradt! Mit csináljunk vele?
elgondolkodom: – Szerintem dobáljuk meg az érsek atyát.
Apu halat pucolt, közben hívta Sanyi, a főnöke (anyu minden nap egy busszal jön vele haza).
apu: – Honnan tudod, hogy halat pucolok? Ja, hogy mondta ez a pletykás vénasszony?
én műfelháborodva: – Te most az anyámról beszélsz?!
Másnap. Apu karácsonyfát farag.
anyus: Mondtam a Sanyinak, hogy ma óvatosan hívja apádat, mert tegnap csak nagykés volt a kezében, de ma balta.
apu beér a fafaragásból (másfél métert kellett levágnia a fából, és még így is baszott nagy volt): Bebasztam a garázsba. Ha kell valami, te menjél ki érte, ne anyád. Neked jobb az idegrendszered.
rádió: Most elmondjuk a paksi halászlé receptjét.
anyus: Az milyen? Radioaktív?
Apu állítja fel a fát.
én: – Tök szép a fa. (anyu vette)
apu felröhög a széken állva
én: – Miért? Tényleg szép. Csak a bazilikában van pont ekkora.
Díszítünk.
apu: – A pirosakat felrakom én, jó?
én: – Jó.
apu kiveszi a kezemből, és felrakja a polcra
Bátyámék kicsit (pár órát) késtek, amikor megjöttek kifutottam eléjük, a kiscsaj egyből rám vetette magát. Bent voltunk már pár perce, mire eljutottam oda, hogy puszit adjak a bátyámnak.
Peti “sértődötten”: Én az előbb ott voltam, de neked csak a lányom kellett!
Peti nézi a falon az anyu szülinapján készült csoportképet.
Peti: – Na, ott van ez a marha is.
én: – Ez volnál te?
Peti: – Hát nem rád gondoltam.
Meli: – Pedig az milyen kedves lett volna…
Unokahúg szétrámolta a tolltartóm. Készülnek elmenni, Meli rakja össze a tollakat.
én: – Hagyd csak, elpakolom majd.
Peti megfogja, kiborítja az egészet: – Pakold csak.
És kicsit megkésve, de kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek!
