Papához elvittük apu számítógépes szekrényét, hogy jobban elférjen ott. Még itthon szereljük szét.
apu: Ezt leveszem róla, mert úgyis letörjük.
Papánál helyet csinálunk a kisszobában, apu ide-oda rakosgat mindent.
én: – Azt miért oda raktad?
apu: – Mert ott még nem volt.
Eddig egy könyvet használt egérpadnak, de már nem kell. Odaadta nekem, hogy vigyem a helyére, de elkezdtem olvasgatni.
apu: Ha elkezd olvasni, én fejbe vágom…
Itthon amikor vittük ki a szekrényt, az ajtókat rúgással nyitottuk, becsaptuk, stb. Papánál visszük be, majd’ megszakadok alatta, én megyek háttal, az ajtóhoz érünk.
apu felordít: Üvegajtó, ne rúgd!
Ma vásárolunk. Habfürdőt kell venni.
én: – Van erdő illatú.
apu beleszagol: – Pfffu… Rohadnak a fák.
én: – Van tenger illatú is. A tengernek nincs is illata…
apu: – Dehogynincs. Rohadt bálna.
